Vezetőtanári mentorháló

A továbbképzés célja:

1. Kapcsolati, hálózati célok: - az egyetemi rendszerben működő gyakorlóiskolai vezetőtanárok és a bázisintézmények vezetőtanárai ismerjék és alkalmazzák a szakmai párbeszéd, együttműködés lehetőségeit, - ismerjék és alkalmazzák a diszciplináris és módszertani tudásmegosztás lehetőségeit és módjait, - a bázisiskolai vezetőtanárok felismerjék a szakmai, pedagógiai-pszichológiai, technológiai jellegű ismeretek összefüggéseit és hasznosítását a napi pedagógiai gyakorlatukban és ezeket képesek legyenek a tanárjelölteknek átadni. 2. A hivatásszemélyiség formálásához köthető célok: - ismerjék és a tanárjelöltektől elvárt pedagógus kompetenciákat és ezek gyakorlati megjelenési formáit, - elsajátítsák a fejlesztő, motiváló értékelés különböző alkalmazási formáit, - képesek legyenek arra, hogy kialakítsák a tanárjelöltekben a tanulói személyiség fejlesztése és a szakmai igényesség iránti igényt. 3. Tanárképzési célok: - a követelmények és értékelési szempontok és gyakorlatok összehangolása terén a résztvevők megismerjék a tanárképzésben, a minőségbiztosításban elvárt kritériumokat, - képesek legyenek a folyamatos megújulás jegyében bekapcsolódni a tanárképzés a gyakorló és a bázisiskolák gyakorlati tanárképzési és modernizálási lehetőségeibe (pl. digitális oktatás lehetőségei.

Tematikai egységek:

1.    Bevezetés
2.    Hospitálás
3.    Tanítás tervezése
4.    Számonkérés, értékelés
5.    Kimeneti dokumentumok
6.    Iskolai tevékenység
7.    Portfólió
8.    Legújabb szakmódszertani ismeretek

A képzés specialitásai:

A képzés jelenléti és online kontaktformában is megvalósítható. A szakmai gyakorlati részt személyes hospitálás, óramegbeszélés formájában teljesítendő.

A továbbképzés tartalmi és formai követelményei:

A vezető és mentor/konzulens tanár rendelkezik a tanárjelöltektől a jogszabályban elvárt követelményekkel. Rendelkezik tantárgya tanításához a központi közoktatási dokumentumokban (Nemzeti alaptantervben és kerettantervben) meghatározott ismeretanyaggal, kulcskompetenciákkal, korszerű szaktudományos (természet és társadalomtudományos ismeretekkel), mely a jogszabályok által meghatározott dokumentumok előállításában kell megmutatkozzon. Ennek feltételeként rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető felkészültséggel. Ismeri és alkalmazza a szaktárgyában megjelenő nevelés-oktatás céljait, feladatait, tartalmait, színtereit, szaktárgyspecifikus alapelveit, szakmódszertanát; a tantervben megfogalmazott tanulási eredményeket, illetve a szaktárgyának a tanítása-tanulása során felhasználható korszerű tankönyveket, taneszközöket, kézikönyveket, online folyóiratokat és adatbázisokat valamint a tantárgyak tanulásának sajátosságait, megismerési módszereinek lehetőségeit. Képes arra, hogy a szaktárgyi tudást nagyobb összefüggő területekbe (tantervi és tanulási területi összefüggésekbe) ágyazottan értelmezze, elősegítve ezáltal a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését, világképének alakulását, továbbá ki tudja alakítani a tanulókban az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket megalapozva ezzel az élethosszig tartó tanulást. Teszi ezt úgy, hogy a gyerekek, tanulók számára mindez befogadható és motiváló legyen. Ennek elérése érdekében képes az adott tanulócsoport képességeihez, lehetőségeihez, érdeklődéséhez igazodó szakpedagógiai tervek (tanmenetek, tematikus tervek, óratervek) összeállítására. Tervezési tevékenysége során tisztában van a tananyag kiválasztásának rendszerezésének szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjaival. A részletes és árnyalt tervezésen túl él a tapasztalatok reflektív módon történő elemzésének és értékelésének eszközével és ezek eredményeit a későbbi tervezési folyamatba beépíti. A tanulási-tanítási stratégiáját adekvát módon képes illeszteni az adott feltételekhez, elvárásokhoz, ehhez az infokommunikációs eszközöket kreatív és adaptív módon használja. Munkájában önmagával szemben is igényes, fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tanulók munkáját, szaktárgyi előmenetelét, fejlődését változatos formában és folyamatszerűen értékeli és meggyőződéssel alkalmazza a tanulói tanulását fejlesztő értékelést, a nevelés folyamatában reflektál a különféle értékelési szempontokra, a diákok lehetőség szerinti bevonására az értékelési szempontok kialakításában és arra, hogy felmérje a tanulók egyéni képességeit. Ehhez különböző értékelési formákat, eszközöket használ be tudja építeni az önértékelés eszközeit is. Összefüggéseiben ismeri tantárgyának keretein belül a kompetenciák mérésével, értékelésével kapcsolatos eljárásokat, a központi mérések eredményeit, tanulságait. Az egyéni bánásmód érvényesítésének figyelembevétele a tanári munka során, melynek keretében a tanárjelölt ismeri azokat a sajátos kompetenciákat, melyeket a saját tanított tárgya tanítása-tanulása során fejlesztenie kell. Ehhez ismeri a tanulók életkori sajátosságait, speciális fejlesztési igényeit, és szakóráján ezek alapján differenciál, egyéni eljárásokat pedagógiai helyzeteket alkalmaz, miáltal elkerülhető a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermekek, tanulók lemorzsolódása, valamint az eredményes, sikeres tanulási folyamat érdekében ismeri és alkalmazza a tehetséggondozó tevékenység különböző módjait is. Ennek érdekében a tanulás segítése, szervezése és irányítása területén tájékozott a differenciális pedagógia, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Tanórán és egyéb iskolai munkája során a közösségi összetartást erősítő programokban rejlő lehetőségeket felismeri és közreműködik (irányítóként, motiválóként, résztvevőként, segítőként, ellenőrzőként) a tanulói csoportokat és közösségeket összekovácsoló projektekben vagy közösségi programokat szervez, illetve felismeri az önszerveződő csoportokban rejlő lehetőségeket (pl. DÖK) és szakmailag segíti, támogatja ezek működését. Ennek sikere érdekében ismeri, az adott közösség működési elvét és kapcsolatrendszerét, a hatékonyság eléréséhez képesnek kell lennie a magyarázó, kérdező, instruáló, visszacsatoló, értékelő, tevékenységszervező, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró kommunikációs kultúrájának fejlesztésére és együttműködni az iskolán kívüli nevelés más szereplőivel. A tanóra keretében a tananyaghoz kapcsolódóan meggyőződésesen szervezi és alkalmazza a csoportos tevékenységeket (páros és csoportmunka, kooperatív tanulási technikák, nem formális módszerek).
Minimum részvétel a továbbképzésen: az előírt foglalkozások 90%-án való részvétel.
Záró ellenőrzési mód megnevezése: Egy választott dokumentum készítése a vezetőtanári munka kimenetét jelentő kötelező dokumentumok közül (óraterv vagy tematikus terv vagy tanárjelölt értékelése (értékelőlap)). Ennek értékelése a pedagógus minősítési eljárásra vonatkozó útmutatók szakmai módszertani dokumentumok formai elvárásai alapján, az egyes szakmai képzési- és kimeneti követelmények szerint történik. Terjedelem: minimum 3, maximum 5 gépelt oldal (Times New Roman, A/4, 12-es betűméret, 1,5 sortáv, áttekinthető szerkesztés). Értékelés szempontjai: megjelennek-e a továbbképzésen elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, módszerek a dolgozatban. Értékelés módja: megfelelt/nem felelt meg (60% és fölötte, 60% alatt). Határidő: A képzés zárását követő 10 napon belül.

A továbbképzés alapítási engedély száma:
640/10/2021

A képzés összóraszáma:
30

Képzők neve:
A DE fenntartásában lévő köznevelési intézmények vezetőtanárai.

A képzés megkezdéséhez elvárt szakképzettség:
Pedagógus

Panasztétel, jogorvoslat lehetősége:

A Debreceni Egyetem panaszkezelési rendszerének részletes szabályait a Debreceni Egyetem Minőségbiztosítási Kézikönyv VII. Melléklete tartalmazza.